A magyar kultúra talán legjelentősebb személyiségének Bartók Bélának emigrációja kapcsán élete legválságosabb periódusának mozaik-jellegű epizódjai és egy mai fiatal, kelet-európai rendező személyes útkeresésének egymásra épülő, gondolatai adják a film meghatározó dramaturgiai szerkezetét.
Bartók a háború pusztító dühében halálos sebet kapott európai kultúrából emigrál. Az Újvilágtól remélt civilizáció (USA)idegen számára, otthonra nem lelhet. Fájdalmas felismerés a számára, hogy nem tud elszakadni a gyökereitől, az anyatejjel magába szívott kultúrától, amely ebben a világban már nem azonos azzal, amit megélt, amiben hisz, és amit remélt. Idegen, és elveszett. Menedéke a lelkéből fogant alkotás maradéktalan megvalósítása lehet csak. Moralitása, lelki-szellemi elkötelezettség nem tűri sem a kompromisszumokat sem azt, hogy önmagát becsapja, talmi sikerekkel. És ebbe belepusztul. Bartók számára a haza, és tradícióinak elvesztése lelki, majd önkéntes testi eutanázia. Dan Bacsics a fiatal közép-európai rendező ugyanezt az utat járja be, de visszafelé, Amerikából Budapestre. Dan az, aki a bartóki mű értelmezése során megtalálni véli a gyökereit, és rádöbben, ez a Maestróval-Mesterrel való azonosulás a maga története is. Csillogó sikereit feladva, keresi életének valódi értelmét, értékeit Budapesten. Ez a szerkezet egyszerre tükrözi a két korszak a két személyiség meghatározó dilemmáit, és a megfordított dramaturgiai építkezés\/a két személy sorsában intenzívebbé teszi a film drámaiságát, a főszereplők traumáit. Ennek a szerkezetnek köszönhetően ismerhetjük fel az identitását kereső emberi sors korszakokon átívelő azonosságának megkerülhetetlen kérdéseit. Bartók megértése, művének, a „Kékszakállú herceg várának” megvalósítása, és\r\na mitologikusan emlegetett, fikciós elem, a Testamentum megtalálása vágya vezeti végig azon az úton, melyen önmagára találhat. Reményei szerint méltón Bartók- Maestro szellemi hagyatékához. A film kérdése, hogy a világ értékeinek fenyegetettsége ellenére is van-e még van visszaút, van remény, értékes emberi életre? Jövőre… A Bartók szellemisége inspirálta, de nem életrajzi film fő cselekmény szála az amerikai, utolsó periódus megszenvedett folyamatát mutatja be. A dokumentum elemek és a fikciós epizódok a hazát vesztő, magára maradt, súlyos beteg alkotó kálváriáját érzékeltetik. Ezt erősíti fel az utolsó múzsa, a képzeletbeli Mimi alakja. Dan saját gyökereit keresve Budapesten valósítja meg a számára egész sorsát meghatározó Kékszakállú rendezést.A jelen és a múlt sajátos, és sokszor megdöbbentő azonosságai teremtik meg a film drámai szövetét. A Nagy Endre producer gondozásában készülő, Surányi András által készülő film egy eredeti filmnyelven elmondott történet megvalósítását tűzte ki célul. Bartók életének epizódjai nem egy filológiai pontosságú életrajzot, hanem a Maestro alakjában egyetemes érvényű emberi értékeket tükröznek. Megkerülhetetlen kérdés Bartók életművének sorsának ismeretében a hit, a gyökerek, a hazaszeretet, a morális ethosz megrendítő erejének megmutatása. A film szerkezetében ezért kulcshelyzetekben archív fotókat, film-pillanatokat és eredeti, szöveghű idézetet használnak az alkotók.(BB. levelezés, interjú-részlet, librettó, archív-film részlet, Bartók Péter Apám, Pásztory Ditta interjúk.) Dan számára ezekben a kérdésekben dramaturgiai-pszichológiai támasza a halhatatlan mű a „Kékszakállú herceg várának” megidézése. Ebben a folyamatban egyre inkább ismer magára Dan, és ennek egyik legfontosabb motivációja a feltételezett alkotói Testamentum megértése. Ez természetesen egy fikció, melyben az utókor keresi a „titok megfejtését”, és melynek során rádöbben a valódi Bartók-i üzenetre : csak „tiszta forrásból” születhet maradandó, és örökérvényű alkotás. Az emberi viszonyok nagyon finom szövettel teszik hitelessé a mindkét hősben – Bartók és Dan- feszülő érzelmeket, kötödéseket, félelmeket és belső magányosság drámai hullámzását. A film képi világa is ezt a két dramaturgia vonulatot követi: az archív világ monokrómiája kapcsolódik szervesen a jelen idejű, zaklatottabb és színes képi nfeldolgozásához. A filmvilága stilizált elemekkel jelzi a 40-es évek világát, illetve a mai jelenetek nyersebb kereteit. Reményünk, hogy ebben a filmben maradandó mozgóképi emléket állíthatunk Bartók Bélának.