A Magyar Filmszemle története
1965.
megszületett a magyar játékszemle
1965-ben Pécsen született meg a Magyar Játékfilmszemle, amely az előző év magyar játékfilm termését volt hivatott bemutatni. A programban még nem szerepeltek dokumentum és animációs filmek, ezeknek megvoltak a saját seregszemléi, ahogy a cím is mutatja, itt a játékfilmek készítői találkoztak egymás filmjeivel és a nézőkkel.
A Játékfilmszemlét november 10-én nyitották meg, az erre az alkalomra teljesen átépített Petőfi, mai Uránia Moziban. Az első Szemle film a megnyitó díszelőadáson, a Németh László regényéből Hintsch György által rendezett, Iszony című film volt. A zsűri tagjai Gertler Viktor, Bokor Péter, Kollányi Ágoston, Pintér György, Ranódi László, Sára Sándor és Széchenyi Ferenc voltak.
Társadalmi zsűri is szavazott a filmekről, melyben helyi és országosan ismert közéleti személyiségek vettek részt. Volt közönségszavazás is, ahol az egyes filmek mellett a kitűnő, jó, közepes és rossz minősítésből kellett választani.
A Játékfilmszemle keretében, két délelőtt a Pannónia Szálló dísztermében (ma Hotel Palatinus) az egyes filmekhez kapcsolódva, Vád és Védelem címmel, „nyilvános tárgyalásokat” szerveztek, ahol a vádlott és egyben a védő a rendező, az ügyész a kritikus, a tanú pedig a közönség volt.
2025.
A Magyar Filmszemle Története és Újjáéledése 2025-ben
A korabeli magyar filmgyártást a különböző állami filmstúdiók irányították. A filmeket így az egyes stúdiók vezetői nevezték be a Játékfilmszemlére. Az első Játékfilmszemle díjátadóját 1965. november 14-én tartották. A társadalmi zsűri nagydjíát Fábri Zoltán: 20 óra című alkotása kapta, a fődíjat pedig három film: Kovács András: Nehéz emberek, Keleti Márton: A tizedes meg a többiek és Jancsó Miklós: Így jöttem című filmje. A legjobb operatőrnek járó díjat: Illés György kapta.
A Játékfilmszemlének 1976-tól 1983-ig felváltva Pécs és Budapest adott helyet, 1983 után Budapest lett a találkozó házigazdája, minden év februárjának első hetében. Az időpont kiválasztását a Berlini Filmfesztiválhoz kötötték. A nemzetközi nagy része a Berlini Filmfesztivál előtt Budapestre látogatott és innen vitték a magyar filmek jó hírét Berlinbe.
2012-ben rendezték meg a máig utolsó Filmszemlét, ezen azonban már nem volt verseny és így díjakat sem osztottak. Ilyen már korábban is volt, 1976 és 1980 között nem osztottak díjakat. 1981-ben bár voltak díjak, de a fődíjat nem adták át.
1971-ben, 1972-ben, 1974-ben és 1975-ben nem rendezték meg a Filmszemlét.
Így a Szemle 1965-ös fennállása óta, 2011-ig 37 film kapott fődíjat. A Szemlét 1989-ben nevezték át Magyar Filmszemlének.
A Magyar Filmszövetség vezetése dr. Muhi András elnök javaslatára úgy határozott, hogy 13 év szünet után, 2025. februárjában újra megrendezi, immár a 44. Magyar Filmszemlét. A Szemle ismét verseny lesz, 8 kategóriában adnak át díjakat és újra lesz Filmszemle fődíjas magyar filmalkotás.
