Játékfilm Versenyfilm 45. Filmszemle

Testamentum

Rendező
Surányi András
Hossz
84 perc
Gyártó
B&L Line Kft.
Testamentum – plakát

A filmről

A magyar kultúra talán legjelentősebb személyiségének Bartók Bélának emigrációja kapcsán élete legválságosabb periódusának mozaik-jellegű epizódjai és egy mai fiatal, kelet-európai rendező személyes útkeresésének egymásra épülő, gondolatai adják a film meghatározó dramaturgiai szerkezetét.
Bartók a háború pusztító dühében halálos sebet kapott európai kultúrából emigrál. Az Újvilágtól remélt civilizáció (USA)idegen számára, otthonra nem lelhet. Fájdalmas felismerés a számára, hogy nem tud elszakadni a gyökereitől, az anyatejjel magába szívott kultúrától, amely ebben a világban már nem azonos azzal, amit megélt, amiben hisz, és amit remélt. Idegen, és elveszett. Menedéke a lelkéből fogant alkotás maradéktalan megvalósítása lehet csak. Moralitása, lelki-szellemi elkötelezettség nem tűri sem a kompromisszumokat sem azt, hogy önmagát becsapja, talmi sikerekkel. És ebbe belepusztul. Bartók számára a haza, és tradícióinak elvesztése lelki, majd önkéntes testi eutanázia. Dan Bacsics a fiatal közép-európai rendező ugyanezt az utat járja be, de visszafelé, Amerikából Budapestre. Dan az, aki a bartóki mű értelmezése során megtalálni véli a gyökereit, és rádöbben, ez a Maestróval-Mesterrel való azonosulás a maga története is. Csillogó sikereit feladva, keresi életének valódi értelmét, értékeit Budapesten. Ez a szerkezet egyszerre tükrözi a két korszak a két személyiség meghatározó dilemmáit, és a megfordított dramaturgiai építkezés a két személy sorsában intenzívebbé teszi a film drámaiságát, a főszereplők traumáit. Ennek a szerkezetnek köszönhetően ismerhetjük fel az identitását kereső emberi sors korszakokon átívelő azonosságának megkerülhetetlen kérdéseit. Bartók megértése, művének, a „Kékszakállú herceg várának” megvalósítása, és a mitologikusan emlegetett, fikciós elem, a Testamentum megtalálása vágya vezeti végig azon az úton, melyen önmagára találhat. Reményei szerint méltón Bartók- Maestro szellemi hagyatékához. A film kérdése, hogy a világ értékeinek fenyegetettsége ellenére is van-e még van visszaút, van remény, értékes emberi életre? Jövőre… A Bartók szellemisége inspirálta, de nem életrajzi film fő cselekmény szála az amerikai, utolsó periódus megszenvedett folyamatát mutatja be. A dokumentum elemek és a fikciós epizódok a hazát vesztő, magára maradt, súlyos beteg alkotó kálváriáját érzékeltetik. Ezt erősíti fel az utolsó múzsa, a képzeletbeli Mimi alakja. Dan saját gyökereit keresve Budapesten valósítja meg a számára egész sorsát meghatározó Kékszakállú rendezést.A jelen és a múlt sajátos, és sokszor megdöbbentő azonosságai teremtik meg a film drámai szövetét. A Nagy Endre producer gondozásában készülő, Surányi András által készülő film egy eredeti filmnyelven elmondott történet megvalósítását tűzte ki célul. Bartók életének epizódjai nem egy filológiai pontosságú életrajzot, hanem a Maestro alakjában egyetemes érvényű emberi értékeket tükröznek. Megkerülhetetlen kérdés Bartók életművének sorsának ismeretében a hit, a gyökerek, a hazaszeretet, a morális ethosz megrendítő erejének megmutatása. A film szerkezetében ezért kulcshelyzetekben archív fotókat, film-pillanatokat és eredeti, szöveghű idézetet használnak az alkotók.(BB. levelezés, interjú-részlet, librettó, archív-film részlet, Bartók Péter Apám, Pásztory Ditta interjúk.) Dan számára ezekben a kérdésekben dramaturgiai-pszichológiai támasza a halhatatlan mű a „Kékszakállú herceg várának” megidézése. Ebben a folyamatban egyre inkább ismer magára Dan, és ennek egyik legfontosabb motivációja a feltételezett alkotói Testamentum megértése. Ez természetesen egy fikció, melyben az utókor keresi a „titok megfejtését”, és melynek során rádöbben a valódi Bartók-i üzenetre : csak „tiszta forrásból” születhet maradandó, és örökérvényű alkotás. Az emberi viszonyok nagyon finom szövettel teszik hitelessé a mindkét hősben – Bartók és Dan- feszülő érzelmeket, kötödéseket, félelmeket és belső magányosság drámai hullámzását. A film képi világa is ezt a két dramaturgia vonulatot követi: az archív világ monokrómiája kapcsolódik szervesen a jelen idejű, zaklatottabb és színes képi nfeldolgozásához. A filmvilága stilizált elemekkel jelzi a 40-es évek világát, illetve a mai jelenetek nyersebb kereteit. Reményünk, hogy ebben a filmben maradandó mozgóképi emléket állíthatunk Bartók Bélának.

Képek a filmből

Stáb

Rendező
Surányi András
Producer
Nagy Endre, Barathy Boglárka
Forgatókönyv
Surányi András
Operatőr
Borbás István
Vágó
Ostoros Ágnes, Surányi Ádám
Zeneszerző
Káel Norbert
Hang
Zányi Tamás, Vaskó Péter
Látvány
Nemetz Alex
Jelmez
Schilling Kolos
Főszereplők
Zsótér Sándor, Keresztes Tamás, Török-Illyés Orsolya, Jordán Adél, Kárász Emese, Kocsis Gergely, Udvaros Dorottya
Gyártó
B&L Line Kft.